tájékát
[Füst Milán - Egy magános lovas]
elédbe lép, / Te nyergedben felállsz és merőn nézel napnyugat felé. / Tán az álombéli lángoknak ama
tájékát
figyeled, hol a nap / Aranyabroncsokat ereget, sötét tűzkarikákat hajigál s hol gyorsan / kavarogva
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.