| [Füst Milán - Óda egy elképzelt művészhez] |
zöld éjszakában / Halkan fénylene végtelen távolból s körötte sokkal szebb csillagok: / Szikráznának táncolva szép rendben s kerengve, mint a rakéták. / Volna kedvem lenni erősnek, mint te! Lásd az anyám, / Ha |