táskádból
[Füst Milán - Egy magános lovas]
ott, már nem emlékezel. / Így élsz most egymagad. S el elcsodálkozol, ha este van. / Majd lőporos
táskádból
estebédedet / Előszeded... S a hatalmas, nagy némaságban, mint a csontvázé, / mely enni kezd
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.