távozó
[Füst Milán - Utra kelni messzi menni]
Körűlrepdesvén sáppadt homlokát... / Úgy nézi mind e balga fütyörészőt, / Úgy megbámulja, mint a
távozó
csodát, / Ki itthagy mindent, mi ölelni kész őt / S a dúrva végtelenben ver tanyát... / Őt meg kell
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.