tekintsd

[Füst Milán - Ha csontjaimat meg kelletik adni]
madarát, ki segit annak, ha sikolt? / Vedd a tölgyet, az órjást, mikor nyögve törik el a viharban, / Tekintsd a borjat, amely még szopna s a hídra viszik / És minden egyebet, ami szomorún megy nem áhitott célja
[Füst Milán - Kántorböjt]
meg a mi idős anyánkat is! csúnya őszön / Oly bús borús a lelkem: halálát beszéli szüntelen... / Tekintsd a jó anyót, ki türelmesen vár a padba', / Ájtatos szegényke! s lelke csüng a fia énekén! / Áldd meg
[Füst Milán - Ha csontjaimat meg kelletik adni]
sárga lovasa / S a mohóság vad foltjai mozdúltak meg a szememben. / Hát ennen balsorsodat siratod? / Tekintsd az ég madarát, ki segit annak, ha sikolt? / Vedd a tölgyet, az órjást, mikor nyögve törik el a


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.