tesz
[Füst Milán - A névtelen iszik]
hajad koronája lángban áll talán, úgy képzelem, hisz / évezredek óta hordod ugyanazt: / Hogy mit
tesz
: mindig ablakokból nézni másik ablakot... / S mi visszatükröz: mindig szembenézni véled végtelen
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.