| [Füst Milán - Az egyik agg levele Zsuzsannához] |
hogy hallottál búgó nevetést / És könnyű szót, amely libeg / S hogy kezed a szivedre tetted, / Mert titkos mosolyát is észrevetted, / Ne mondd meg senkinek |
| [Füst Milán - Objektív kórus] |
részleteket élem... / S hogy ez érdes világon símán és szabály szerint / Nem engedelmes emberkéznek titkos őserő: rég jól tudom. / S most mégis fáj szivem és megrendűlten állok: / Lám szorgalmas kezem dúsan |
| [Füst Milán - Halottak éneke] |
bágyadt gyermeket lerajzol, / Az holtomban megérti életem: / Az megholt lelkem mélységes és titkos/ Tengerszemére rátalált és áhitatos szájjal / Nesztelenül megcsókolta tükrét. / / 3 / Ti élők sírom |