[Füst Milán - Ha csontjaimat meg kelletik adni] |
keselyűkről ird majd meg végül is hymnuszodat / e világon s arról, / Hogy szebbnek itéltetett a tört szem itt, mint a ragyogó |
[Füst Milán - Zsoltár - Zenét és nyugalmat] |
él, / Az esengés Uram... mivoltod nagy fényétől új életre kél: / Oh akkor felmutatom majd Előtted tört szivem... /... Mi más valék, mint esengés? Hisz abból gyúrt kezed / És nem szerettem senkit s voltam |
[Füst Milán - Barátaimhoz] |
átok az, mely így zokog? / Akkor is, ó akkor is, megérdemeltem egykor barátságotok. / Szív voltam, tört szív, emberek! / S hogy feledni fogtok, az a vígaszom |
[Füst Milán - A pásztor] |
A pásztor / / Tört szívvel, melyből fájdalom csordúl, / Lejti táncát a szél s közben búskomor... / Felhők szállnak el |