úszik

[Füst Milán - Őszi sötétség]
a széllel, zöld, zuhogó vizeken, / Mint könnyű rózsalevél... / S zöld üveglapon ahol áramlik és úszik, / Leng a magány, jár ragyogón, hidegen... / S ahol este a napkorong / A kezdődő homályba zuhan s


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.