[Füst Milán - Oh nincs vigasz] |
a lator... / S a jajszóra, bezárt ablakokon zörgetőre, visszhangzóra senki se / válaszol, / Csak az út dobog, nem nyughatik, a nappalok kínjáról / álmában beszél... / És nincs vigasz, oh rég tudom. Mert |
[Füst Milán - Utra kelni messzi menni] |
megpihenni... / Hol találja őt a tél, a nyár? / A fű is felvídúl talán, amerre jár... / S az út mentén köszöntik őt a fák / Füttyent a szél, biccent az ág / S örökre búcsút int az égnek kósza népe |
[Füst Milán - Levél Kanadából] |
Levél Kanadából / / Széles az út odalenn, messzi a vidék / S olykor, ha lenézek, / Lélek se moccan erre mifelénk / S némán áll a |