| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
kártyázott egy bús lovaggal, / S fehér macskája lustán nyújtózott egy színes szőnyegen. / / V. / AZ ÚJ SZOBRÁSZHOZ! / / Hidd el: egy kovácsra már régen gondolok! / Ki magános s egy országútnál |
| [Füst Milán - Objektív kórus] |
gomolyg az istenekhez a magasba fel, / Mint a tragikus áldozatok szállongó, gyenge füstje. / / V. / KÍVÁNSÁG / / Ó mikor lesz, hogy kezemben tiszta könyv / S testben, lélekben tisztán s vidoran |