várj

[Füst Milán - Tél]
ó árva vándor, / Pornak vándora, lassan vond ki magad innen, úgy akarom. / Ne figyeld a lobogást. Várj. / Amíg majd befordulunk valamerre valahányan s a felejtés szürke / köpenye s a kőzivatar / Betemet
[Füst Milán - Őszi sötétség]
fizet: / Éleszd a lángjaik / Pirosló szárnyait / S illesd szemök, hogy álmuk jó legyen... / S ott várj, amíg majd völgyön és hegyen / A végső pirkadat köszönt reád / S a végtelenbe virrad éjszakád


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.