várok

[Füst Milán - A jelenés]
mélyebb a borúlat s az éjszaka mélyebb / És nincs felelet e világ völgyeiben. / S hiába ülök itt s várok már oly régen jelenést, itt semmise / mozdúl / Csak a képed bólogat olykor s szomoru szemed int / És
[Füst Milán - Az igaz bíróhoz]
Okos szeme mint fénylik, mint nyílik szája feleletre... / Én az életet már láttam, nem félek és nem várok s ki / megszólít, megvetem... / De szilárdan s szépen állani akarok s élni, mint az elfáradt


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.