várúr
[Füst Milán - Őszi sötétség]
pőre lelkem s most bolyong, / S meghaltam egy világos kőszobor tövében, zord országuton, / Míg a
várúr
drága s habos husú almákat evett / S amíg egykedvűn kártyázott egy bús lovaggal, / S fehér macskája
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.