| [Füst Milán - Copperfield Dávidhoz] |
orgonaszó a tiszta téren, de mindenekfelett: önnön / szíved megtörhetetlen hidege, / Kergetőznek vala, mint képek, sokszinü változatokban. / S az én nevem is, lásd: apám egy víg királytól lopta nékem |
| [Füst Milán - A Mississippi] |
ám az angyal előtt, megmosta lábaikat / s ledöfött nékik egy gödölyét / " S ízes ételt készít vala nekik ", ej ugyan, mit is magyarázgatom / annyit? / Hisz megszoktál te angyalt és ördögöt egyaránt |
| [Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo] |
Fájt az élet nekem is, nem voltam érzéketlen sohasem. / Ám torkom összeszorúlt, hangom rekedt vala s félve, félszegen / Csak hadonásztam képtelen kinomban s kettős fájdalommal, / hogy szivem szerínt |