| [Füst Milán - Öregség] |
véltetek egy arcot? / És hol vagy ó csodálatos fülem is, amely oly hegyes lett, mint a / szamáré valamely édes bús nevetéstől? / S hol vagytok fogaim, ti vérengzők, kiktől felserkent nemcsak a / szamóca, de |
| [Füst Milán - A fegyenc fia] |
érted, mit te tettél a fejemre, bronzból vert / szégyen koronám, / Elvetem palástomat is, mit varrt valamely szeleverdi szeretőm, / Elhagyom lakomat érted: rászáll a felhő, megűli köd, / Jer menjünk, hiszen |