[Füst Milán - Reménytelenül] |
Mivel mulassak itt? / Mi az, mi felvidít? / A könnyben termő burjánnal talán? / Csak árnyak vannak itt is, semmi más... / S oh mély homály föd el / S a karjaival itt is átölel / Az elmulás |
[Füst Milán - Az igaz bíróhoz] |
mint a foszfor / Úgy világít tenéked a dolgok lelke éjszaka! Jóság / És okosság: tebenned egyesűlvén vannak! / S téged dicsőít szavam először, hogy szólalok s nem halkan többé, / De önérzettel, mert |