veres
[Füst Milán - Őszi sötétség]
s szüntelenül, / S búvik a gőzölgő szakadék tar bokrai közt / Sok zöldszemü vadmacska s néhány
veres
ordas... / S hol gyors felhőt aranyoz szűz, hajnali fény, / Karcsú, égi leány zöld fátylat vont szép
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.