| [Füst Milán - Öregség] |
hangoztatni akarván igazát, mielőtt elomolna... / S aztán hát elment persze, csend lett végül is e vidéken. / De a szivében is csupa csend volt már akkor, el ne feledjük s egy / másik, még nagyobb |
| [Füst Milán - Óda egy elképzelt művészhez] |
látványosságot, tüzijátékot tartogat néki, / Ünnepi káprázatokul eltikkadt szivének e tikkasztó vidéken, / Nagy művész! Rád gondolva töltöttem el az éjt s keserűn / Idéztem tétlen s busongó életemet is |