| [Füst Milán - Henrik király] |
Egy finom kéz óvta... s már végem is van, nemsokára elmulok, / Ó hogy panaszlom én még mindig e világi futásom, minek is / jöttem ide? / Hogy porba ejtettem a könnyem is itt... De megbántam én az |
| [Füst Milán - Kántorböjt] |
rosszul bőjtölünk. Az évszakok / Zordak: a nap, a hold s a Merkúriusz / Tán rosszul bolyg a híg világi űrbe'? Kérünk, / Add meg a mi boldogságunk' is, hogy énekünket / Szelíd ősszel, a sárga és szelíd |