| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
egy hórihorgas pék... / Két korcsmáros arra megyen, rájok sem hederít... / S ha borús az ég és villog a víz, pisztrángot fog a hegyi / patakban... / Rablókkal szigorú... S hová a hollók leűlnek |
| [Füst Milán - Gúnydal Pergolára] |
Ha borba vagyok mártva éjszaka / S az eszem nem tudja, hogy merre küldjön / S mint sarkcsillag, úgy villog és rezeg / A házacskád zöld, éji mécse nékem: / Akkor a bor nevet. Mert tudja mit teszek: / A Fanti |