visszahőkölök
[Füst Milán - Elégia]
ujját: hadd bánjon el ővéle az enyészet! / Mindez tetszésemre van. De lásd: tajtékos szájjal mégis /
visszahőkölök
, / Irtózva küzködöm, hátrálva vívok s vívódva menekűlök el, / Holott nincs oly barlang e világon
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.