vonítvá
[Füst Milán - Kutyák]
való, / Mely nem panasz, de melyben mégis minden dolgok lelke szol. / Oh voníts nagy világ! / S
vonítvá
fusson majd veled a gondolat s oszoljon el. / S mi ostoroz, elhamvadsz abban s ott a napba dőlve
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.