zsufolva

[Füst Milán - Henrik király]
ide? / Hogy porba ejtettem a könnyem is itt... De megbántam én az / életemet. / Isten veled Henrik! Zsufolva fut emlékeivel / E kis világ. Oly terhes már. Egy végeláthatatlan tölcsér / Vár reá az útak végén. S


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.