zúghat
[Füst Milán - Őszi sötétség]
Holtan fekszik a lélek s könnyei dideregve peregnek. / ó mily boldogság is esős időkbe' aludni! /
Zúghat
a szél most távol temetőknek / Nedves sirjai közt és távoli erdők / Bővizü, hüs csurgója bugyogva
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.