Az információ és az IKT jelentősége a gazdaságban és a társadalomban (kb. az 1940-es évektől kezdve) folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben, exponenciálisan növekszik. A társadalomtudósok feltételezése szerint egy bizonyos ponton kialakul egy új társadalmi-gazdasági formáció, az ún. információs társadalom (újabban tudásalapú társadalomról, kognitív társadalomról, digitális társadalomról stb. is beszélnek).
Az informatikusok (és ezzel párhuzamosan a tudományos-fantasztikus írók, jövőkutatók, politikusok, gazdasági vezetők stb.) körében általános az a vélekedés, hogy ezzel párhuzamosan egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a mesterséges intelligencia (MI vagy artificial intelligence, AI).
Az információs társadalomban az információ alapvető erőforrás, de ez nem jelent elsődlegességet a többi erőforrással szemben. A gazdaság és a társadalom számára minden erőforrás nélkülözhetetlen, és bármilyen olyan kísérlet, amely megpróbálja elhitetni az emberekkel, hogy az információ helyettesítheti a többi erőforrást, hosszú távon kudarcra van ítélve.
Például ha egyes véleményformálók ("influenszerek", propagandisták, fizetett ügynökök, "hasznos hülyék" stb.) álhíreket, ostobaságokat, vagy hazugságokat hírdetnek "megkérdőjelezhetetlen" igazságokként, ezek az állítások előbb vagy utóbb, de szembesülnek a valósággal – és az így felépített virtuális, "alternatív" valóságok buborékként kipukkadnak, ill. kártyavárként összeomlanak. (Az egy másik kérdés, hogy közben mekkora károkat, rombolást és pusztítást okoztak.)
Az információs szektor⇒ ("tudásipar", "információ gazdaság" stb.) a gazdaságnak azokat a területeit foglalja magában, amelyekben az információ mint erőforrás központi szerepet játszik.
Az információs szektor főbb területei:
- oktatás
- kutatás és fejlesztés
- információs és kommunikációs technológiák előállítása és működtetése
- információs szolgáltatások (pl. közhasznú és üzleti célú információszolgáltatás; tartalomszolgáltatás)
- digitális tömegmédia, tömegkommunikációs eszközök
- hírek, hírszolgáltatás ("news")
- szórakoztatóipar
- közösségi hálózatok
Az információs szektor jelentőségét az adja, hogy a fenti területek esetében
- a részesedés a nemzeti össztermékből egyre nagyobb;
- a résztvevők és foglalkoztatottak száma fokozatosan meghaladja a gazdaság többi ágazatában foglalkoztatottak számát.
Az információ azonban nemcsak az információs szektorban, hanem a társadalom és a gazdaság, valamint a mindennapi élet szinte minden területén megjelenik.
Az informatizáció és a popularizáció jelensége kifejezi, hogy az IKT megjelenik és egyre meghatározóbb szerepet játszik
– a gazdaság és a társadalom, valamint
– az egyes emberek mindennapi életének
szinte minden területén.
Mindez hatalmas várakozásokat ébresztett a társadalomkutatók körében. Egyes liberális gondolkodók egészen odáig jutottak, hogy mindez elvezet "a történelem végéhez", "az emberiség ideológiai evolúciójának" végpontjához (Francis Fukuyama). Napjaink ezt látványosan cáfolják...
(1) "A popularizáció korszakában a korábbiaknál egyszerűbben kezelhető, felhasználóbarát rendszerek segítségével valójában mindenki könnyen elsajátíthatja a számítógép nyújtotta lehetőségek kihasználását, és így egy idő után az ember természetes igényévé válik, hogy munkáját egy arra célszerű eszközzel megkönnyítse. A társadalmi-gazdasági élet, a polgárok szemlélete nagymértékben átalakul."
(2) "Az új, forradalmi változások, az újfajta eszközök és lehetőségek új igényeket ébresztenek az emberekben, hiszen természetes emberi tulajdonság a megszokottól eltérő, az eddig ismeretlen dolgok izgalmas világának kipróbálása, megismerése, használata.
A digitális forradalom nyújtotta eszközök kiszélesítik lehetőségeinket, a jelenleginél is nyitottabbá teszik világunkat, megváltoztatják szokásainkat, életünket." (Raffai 1999: 69)
Az IKT fejlődése következtében az információ mint globális erőforrás átnyúlik a földrajzi (nemzeti vagy ország-) határokon. Ez az ún. globalizáció jelensége, amely a gazdaság és a társadalom szinte minden területén érezteti a hatását.
Itt azonban feltétlenül meg kell említenünk a nyelvi korlátokat, a gazdasági és kulturális különbségekből fakadó problémákat stb. A nyelvi korlátok leküzdését célozza az ún. "többnyelvű információs társadalom" koncepciója (vö. Raffai 1999: 92). Jegyezzük meg azonban, hogy a mesterséges intelligencia által automatikusan generált fordítások segítenek a nyelvi korlátok leküzdésében.
