Az egyes emberek és az IKT viszonyát egyes kutatók (szociálpszichológusok, szociológusok, gazdasági szakemberek stb.) megpróbálták sztereotipizálni. Ennek eredményeként megalkották az ún. társadalmi generációk elméletét (ill. elméleteit). Érdemes megjegyezni, hogy inkább egyfajta megközelítésmódról (vagy paradigmáról) van szó, mint szigorú értelemben vett elméletről (egyebek közt azért is, mert az IKT fejlődése az egyes országokban értelemszerűen nem egyformán zajlott le, a társadalmak értékrendje és kultúrája eltérhet, az oktatási paradigmák különbözőek lehetnek stb.). A különböző társadalmi és kulturális folyamatok, valamint eltérő viselkedési formák elemzése a társadalmi generációk alapján rendkívül gondolatébresztő, és napjainkban számos kutatás alapjául szolgál (emellett azonban tág teret ad a spekulációknak, valamint különféle "mítoszok" megjelenésének is). Rendkívül fontos megjegyezni, hogy az egyes generációk jellemzői absztrakt viselkedéstípusokat (attitűdöket stb.) írnak le, amelyek az egyes embereket csak többé-kevésbé pontosan jellemezik -- és még az is könnyen előfordulhat, hogy egyáltalán nem.
A különböző társadalmi generációk egy lehetséges felosztása:
| társadalmi generáció | gyermekek | (körülbelüli) születési év | (körülbelüli) életkor |
|---|---|---|---|
| [V generáció] Veteránok ("Hagyományos", "Csendes" vagy "Építő" generáció) | B, X | 1939/46 előtt születettek ("idősek") | 80< |
| "Nagy" generáció | |||
| [B generáció] "Baby Boomer"-ek (magyarul pl. "Szerelem-generáció" vagy "Szeretet-generáció", például a 60-as évek "lázadó", beat- és hippi-nemzedéke)
I saw the best minds of my generation destroyed by madness, starving hysterical naked, Ennek a generációnak a tagjait nevezhetjük idegeneknek a digitális bennszülöttek világában, bár a mai digitális világ kifejlődése és kiteljesedése elsősorban a V és B generációnak köszönhető. (vö. Neumann János 1903-as, John Mauchly 1907-es, J. Presper Eckert 1919-es, Jack Tramiel 1928-as, Sir Clive Sinclair 1940-es, Tim Berners-Lee, Bill Gates és Steve Jobs 1955-ös születésűek) | X, Y | 1940/46−1959/64 ("idős felnőttek")
| 60−80 |
| "Átmeneti" generáció; "Hírnöknemzedék" | |||
| X generáció (ún. "digitális bevándorlók", Marc Prensky)
→ a tudásszerzés elsődleges forrása a könyv, másodlagos forrása a film és az internet
| Y, Z | 1960/65−1979/83 ("felnőttek") | 40−60 |
| C vagy "Connected" generációk; digitális generációk vagy nemzedékek | |||
|---|---|---|---|
| Y generáció ("Millennium" vagy "Ezredfordulós" generáció; "Net-generáció", Don Tapscott; az új "elveszett generáció")
→ a tudásszerzés elsődleges forrása az internet, másodlagos forrása a videó, a film és a könyv
Az úgynevezett Y generáció, azaz a huszon- és harmincévesek már a számítógépes világba születtek bele. Sok tekintetben többet tudnak szüleiknél és idősebb főnökeiknél, és megtanulták azt is, hogy a siker, a karrier és a pénz a fogyasztói társadalomban elsőrendű fontossággal bír. Mindemellett sokan vágynának biztonságot adó érzelmekre - ám e tekintetben nemritkán vakvágányra futnak.
| Z, α | 1979/84−1994/2000 ("fiatal felnőttek") | 20−40 |
| Z generáció (ún. "digitális bennszülöttek", Marc Prensky; "iGeneráció", Jean M. Twenge; "szorongó generáció")
→ a tudásszerzés elsődleges forrása az internet ("webkettő"), másodlagos forrása a videó ("Youtube")
"[...] csökkent az erőfeszítések szeretete és a kitartás nem szívesen vállalt érzelmi élmény. Úgy tűnik, hogy világszerte az erőfeszítések szeretetét valahogy nem tudták átadni a szülők, ez az érzelmi muníció nem ment át. Pedig ma egy sokkal keményebb világban kell, hogy helytálljanak, mint annak idején a felmenőiknek." | 1995/2000−2009 ("kamaszok", "tinédzserek") | 10−20 | |
| α generáció | 2010 után születettek ("gyerekek") | <10 | |