Idegenek a "digitális bennszülöttek" világában

Társadalmi generációk a digitális világban

Fókuszpontok, kiinduló hipotézisek:

(1) A mai, gyorsuló, válságjelenségekkel teli, és egyre súlyosbodó konfliktusokkal terhelt világban szinte csak a digitális technológia (IKT) az, amely töretlenül fejlődik. Ezzel összhangban szokás ún. információs társadalomról (vagy tudásalapú társadalomról, kognitív társadalomról stb.) beszélni. Ezért érdemes mindenkinek meghatároznia az ehhez való viszonyát.

"[...] a fogyasztói társadalom és az Információs Kor együttesen komoly versenyt diktál, amiben nem nagyon lehet lemaradni, mert az a kimaradással fenyeget. Aki lassít vagy érzelgőssé válva puha és elfogadó közeget keres, rossz tapasztalatokat szerezhet az életében [...] a verseny kiélezett, nincs kímélet, harcolni kell. Ahogy az Y generáció tagjai már harcolnak a munkahelyeiken a jogaikért és a státuszukért, úgy látjuk, hogy az életkorhatár lecsúszott ezen a téren is a középiskola kezdetéig. A mai Z generáció valóban olyan érzelmi közegben él, ami a kíméletlenséget, az érdekvezéreltséget és a kölcsönösség – baráti kapcsolatok átmeneti feladásával megszerezhető eredményeket jutalmazza."
(Tari Annamária 2018)

(2) Stratégiai cél a digitális oktatás bevezetése a magyar oktatási és képzési (köznevelési, felsőoktatási, szakképzési és felnőttképzési) rendszer minden szintjén. Alapvető célkitűzés az IKT hatékony felhasználásához szükséges digitális készségek, ill. kompetenciák, általánosabban az ezeket magában foglaló információs műveltség megszerzése.

[Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának hivatása, hogy] felkészítse az oktatás és képzés rendszerét a digitális társadalom és gazdaság igényeinek megfelelő nevelési, oktatási és képzési feladatok ellátására.
A stratégia szándéka szerint a jövőben senki nem hagyhatja el úgy az oktatási és képzési rendszert, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel ne rendelkezne. Ebben az értelemben a DOS célja, hogy a magyar oktatási rendszer valamennyi elemében megteremtse a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából egyaránt alapkompetenciának minősülő digitális készségek fejlesztésének infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételeit.
(DOS 2016: 27)

(3) Az IKT-hez való viszony alapján egyre népszerűbb különböző társadalmi generációk megkülönböztetése. Mivel valamilyen formában ma már mindenki használja a digitális technológiákat, beszélhetünk

• digitális bevándorlókról és
• digitális bennszülöttekről (ill. általánosabban digitális nemzedékekről)

(4) Az IKT-hez való viszony néhány feltételezett következménye az alábbi területeken:

• intenzív kommunikáció a közösségi médián keresztül ⇒
  • szoros (esetenként addiktív) kötődés a digitális technológiához
  • rendkívül erős közösségképző hatás
  • az online közösség erősen hat a személyiség kialakulására és fejlődésére
• "online üzemmód", megosztott figyelem ⇒
  • rendszeres mozgás a valóság ("realitás") és a virtuális világ ("kibertér") között
  • figyelem, érdeklődés, aktivitás
  • türelmetlenség; "az azonnali szükségletkielégítés világában élnek"
• "A rossz nevelési stratégiák áldozatai" ⇒
  • fegyelem, tekintélytisztelet és szabálykövetés
  • erőfeszítések lehetőség szerinti kerülése, a könnyebb út keresése
  • céltudatosság, példaképek és jövőkép hiánya
• a tudás presztízse; kognitív és metakognitív képességek ⇒
  • pragmatikus szemlélet vs. elméleti tudás
  • tájékozódás és információszerzés
  • kognitív képességek és tudás
  • tanuláshoz való viszony; önálló tanulás képessége, metakognitív képességek
• az internet, a digitális világ veszélyei

"A szülőknek jobban kellene ismerniük az internetben rejlő veszélyeket, de mivel ők nem ebben a technológiai környezetben nőttek fel, ezért gyakran nem látják ezeket. [...] az internet legalább annyi veszélyt rejt a gyermekek számára, mintha az utcára zavarnánk őket őrizetlenül."
"Nem gondolhatjuk azt, hogy az internetes létezésük, az online személyiségük érintetlen maradhat egy olyan térben, ahol többnyire védtelenek, vagyis szülői vagy felnőtt támogatás nélkül kóborolnak."
(Tari Annamária 2015a)

(5) Néhány következtetés

• meg kell próbálni segíteni a digitális nemzedékeknek mind a hatékony tudásszerzésben, mind a társadalmi és munkahelyi beilleszkedésben
  • vissza kell állítani a megszerzett tudás, a (kitartó, sokszor fáradságos) tanulás és a kemény munka presztízsét mint a jövőbeli siker zálogát
• az IKT jelenleg a legmodernebb technológia, ami rendelkezésünkre áll; élni kell vele és meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a tanítás és tanulás hatékonysága növelhető
  • olyan digitális tartalmakat kell előállítani és folyamatosan fejleszteni, amelyek mind a tanítást, mind a tanulást segítik
• olyan jövőképet, "víziót" kell adni a digitális nemzedékeknek, amelyek lehetővé teszik értelmes és hasznos életcélok megfogalmazását
  • a cél a kiválóság kell, hogy legyen; a képességek, a tehetség felszínre hozása és kibontakoztatása

"A generációk közötti kommunikáció, valamint a fiatalok megértése és az általuk kijelölt irányvonalak követése elengedhetetlen [...] hiszen az Y és Z generáció jellemzőinek megismerése és megértése kulcsfontosságú kérdés az oktatás, a munkaerőpiac, valamint a demográfiai folyamatok aspektusaiból egyaránt."
(Illés Boglárka, EMMI; DIP 2017)

A digitális nemzedék (Y és Z generáció) jellemzői a "hagyományos" nemzedék (X generáció) szemszögéből

Az Y és Z generáció tagjainak és az X generáció tagjainak tipikus találkozási pontja a tanár-diák kapcsolat, amely a digitális pedagógia egyik kulcskérdése. (További találkozási pontok például a szülő-gyermek, nagyszülő-gyermek, és a munkahelyi vezető-beosztott kapcsolat.) Az alábbiakban kiemeljük a digitális generációk néhány általánosan elfogadott, sztereotip jellemzőjét, és ezek fényében vizsgáljuk a generációk közti különbségeket.

I. Közvetlen, rendkívül intenzív kommunikáció a közösségi médián keresztül

• szoros (esetenként addiktív) kötődés a digitális technológiához ⇒
• rendkívül erős közösségképző hatás; az ún. hálózati vagy "nettársadalom" (kibertér, virtuális világ stb.) víziója
  • kommunikáció tértől és időtől függetlenül; rendszeres médiahasználat (Z generáció esetében kb. napi 3 óra) [érdekesség: ez pontosan megegyezik azzal az idővel, amely a tehetség, kibontakoztatásához, a "nagymesteri szint" eléréséhez napi szinten ajánlott (Vitéz Ferenc észrevétele a Szenior Akadémia előadásán, 2019-04-04)]
    • a (csoportos) kommunikáció új formáinak megjelenése (blogok, fórumok; közösségi média, szelfizés, lájkolás, bejegyzés vagy posztolás, kommentelés, követés, megosztás stb.)
  • élmények, (személyes) események, gondolatok és vélemények megosztása
    • közvetlenség, nyíltság és őszinteség (a "társadalmi szerződés" elvetése); esetenként negatív tartalmak (agresszivitás, durvaság, lekezelő, vulgáris és/vagy sértő kifejezésmód stb.)
    • azonnali reagálás és véleménynyilvánítás ("like", ill. "not like")
    • közös ("többségi") vélemény kialakítása; véleményformálók, "véleményvezérek" követése
  • az "érintkezéskultúra" megváltozása; szoros személyes kapcsolatok helyett csoportok képződése
    • sokkal több (felületes) kapcsolat, "felszínes ismeretség"
    • erős közösségformáló erő, megfelelési kényszer a csoport tagjai felé ("lájkok" gyűjtése)
    • a csoportokon belül a kommunikáció tartalmát és stílusát a csoport "véleményvezére(i)" határozzák meg
• az online közösség nagyon erősen hat a személyiség kialakulására és fejlődésére
  • identitás kialakítása, ideális énkép ("imázs", "profil" stb.) tudatos kialakítása, megformálása ("az internetet gyakran nevezik identitáslaboratóriumnak is, mivel a közeg különösen alkalmas az identitásokkal való kísérletezgetésre, a szerepek kipróbálására", Ujhelyi 2015: 159)
    • szerepek (anonim) kipróbálása, "szerepjátszás"
    • csoportidentitás kialakítása; meghatározott közösségekhez, szubkultúrákhoz stb. való kapcsolódás
  • az internet segíti az önismeretet ("A gyakori online kommunikáció mélyebb önfeltáráshoz vezethet.", Ujhelyi 2015: 161)
    • megerősítés, biztonság; szubjektív jóllét (A "gazdagabbak egyre gazdagabbá válnak" elmélet szerint főleg "azok használják aktív kommunikációs eszközként az internetet, akik szociálisan eleve kompetensek, nyitottak, extrovertáltak, és több barátjuk van", Ujhelyi 2015: 162)
    • megfeleléskényszer és szorongás ("szociális kompenzáció" hipotézis: "főleg a szorongó egyének használják az internetet, hiszen számukra a valós társas közeg fenyegető", Ujhelyi 2015: 162; vajon rájuk "a szegények még szegényebbé válnak" elv teljesül? Ha igen, akkor bizony kegyetlen világba csöppentünk...)

szoros kötődés a digitális technológiához

érzelmi inkontinencia: Hirtelen fellépő, akaratlan érzelmi kitörés, ami megállíthatatlan sírásban vagy nevetésben jut kifejezésre. Az érzelmi kitörések eltúlzottak, de előfordul, hogy egyáltalán nincsenek összhangban az illető valódi érzéseivel, például a nevető fázis akkor is felbukkanhat, amikor a beteg nincs is vidám pillanatában, de megjelenhet akár düh vagy frusztráció esetén is.
(forrás: Érzelmi inkontinencia jelentése - ESEM, 2019-04-02)

érzelmi inkontinencia:
Mezei M. Katalin: Az Y generáció tagjai már a netes világba születtek bele - számukra természetes, hogy chaten, blogon azonnal megosztják élményeiket egy szűkebb vagy tágabb körrel. Ám ez a fajta kiszelepelés legalább akkora hátrány is, mint előny, mivel ily módon nem marad idejük a történtek feldolgozására. [...]
Tari Annamária: Ilyenkor valójában a konfliktusok, sérelmek, bármilyen lelki katarzis azonnali kilövéséről van szó, amit én érzelmi inkontinenciának neveztem el. Az illető csak átereszti önmagán a történteket, amivel ugyan rövid időn belül megszabadul a kínzó szorongástól vagy feszültségtől, hosszú távra azonban nem nyer megnyugvást. Az ehhez szükséges megértés és feloldás ugyanis időigényes lélektani munka, ami alatt jó, ha magában tartja ezeket a lelki tartalmakat, még akkor is, ha ez átmenetileg további szorongással és feszültséggel jár. Mindemellett az, aki tíz percen belül négy emberrel oszt meg egy konfliktust, és szinte egyidejűleg vár vigasztalást, bátorítást, tanácsot ettől a négy embertől, éppen a legfontosabbat mulasztja el: a saját megoldásának a megkeresését. Mások hozzászólásai látszólag jól jöhetnek, akár a megoldáshoz is elvezethetnek - ezek azonban az ő megoldásaik.
(A harmónia egyetlen titka: szeresd azt a nőt, akit reggelenként a tükörben látsz. Nem kell tökéletesnek lenni. Interjú Tari Annamáriával.) (forrás: Érzelmi inkontinencia - Mandiner.csalad, 2017-02-28; A harmónia egyetlen titka - Terasz | Femina, 2016-12-02)

II. "Online üzemmód", megosztott figyelem, türelmetlenség

• rendszeres mozgás a valóság ("realitás") és a virtuális világ ("kibertér") között; az okostelefon állandóan be van kapcsolva, "online üzemmódban" (Tari Annamária) élnek
  • a virtuális világ színterei
    • játékok (számítógépes játékok; sportjátékok(!); szerepjátékok; (amatőr) színjátékok, drámapedagógia; drámaterápia stb.)
      [a játékok segítségével biztonságos környezetben "szimuláljuk" a valóságot; a játékban rögzített szabályok között próbáljuk ki a virtuális világ lehetőségeit, egyszersmind saját képességeinket]
      "A játék másvilágában valóban a Földi Paradicsom, az Aranykor jelent meg [...] az egész közösség által megélt valóságként, az ember földi létezésének legjobb lehetőségeként, amely a játékban valóra vált." (Szilágyi 2012: 58)
    • együttes (valóságos vagy virtuális) létezés egy közösségi térben (pl. online közösségben; közösségi rendezvényen, pl. kiránduláson, táborban stb.)
      "A tömeg persze nemcsak távollét, idegenség, magány, hanem – mint azt már Baudelaire felfedezte – egyfajta mámor is: sodródás és feloldódás a káoszban, semmivé válás, eksztatikus önmagunkon-kívül-lét, vagyis önfeledés és létfeledés, ennyiben pedig az izolált magánegyének számára a „celláikból” való szabadulással egyenlő." (Szilágyi 2012: 50)
      "A tömegbe keveredés öröme a szám sokszorozódásán érzett élvezet rejtelmes kifejezése. [...] A nagyvárosok vallásos mámora. – Pantheizmus. Én mindenki vagyok; mindenki én. Forgatag.” (Charles Baudelaire Válogatott művei. Európa Kiadó, Bp., 1964. 331–332, idézi Szilágyi i.m. 59)
    • a képzelet, a történetek pszichés átélésének világa; műélvezet, átlépés egy képzeletbeli világba (egy ideális világba, "mesevilágba") (filmek; művészet, "újművészet"; olvasás, irodalom; szerepjátékok, művészetterápia, biblioterápia stb.)
    • a spiritualitás világa (vallásos élet; rítusok, szertartások, kultuszok, misztériumok; aszketikus, misztikus, eksztatikus élmények; spirituális "pótlékok", pl. babona, ezoterika; szekták, "prána nadi" stb.)
      [...] "szinte teljes bizonyossággal mondható, hogy az iGeneráció a legkevésbé vallásos generáció az Egyesült Államok történelmében.
      A legtöbb iGenerációs valamilyen módon azonban még mindig részt vesz a vallásban. De mostanra viszonylag nagy részük egyáltalán nem hisz, és teljesen szekulárisak, semmilyen formában nem vesznek részt a vallásban: sosem járnak vallási szertartásokra, nem imádkoznak, és nem hisznem Istenben. [...] Példátlan, hogy ilyen nagy számú fiatal legyen teljesen elszakadva a vallástól. És valószínűleg jelzi, hogy mi vár az amerikai vallásosságra: egyre kevesebb és kevesebb hívő lesz, és egyre több és több templom fog bezárni. Még nem tartunk ott, mint Európa, de lehet, hogy oda tartunk." (Jean M. Twenge 2018: 171)
• az elmélyült figyelem (összpontosítás, koncentráció stb.) problémái; az átlagos "figyelmi kapacitás" kb. 20 perc
  • nehezen összpontosítják egy dologra a figyelmüket
    • egy idő után elkalandozik a figyelmük; figyelmetlenség, szétszórtság
    • figyelmük fenntartásához szükségük van állandó élményekre ("stimulálásra")
  • hajlam a "megosztott figyelemre"
    • szeretnek egyszerre több mindennel, "párhuzamosan" is foglalkozni
      A jól hangzó "multitasking" metafora használata, ha ezt valóban párhuzamos információfeldolgozásnak fogjuk fel, alighanem csak (jól hangzó) mítosz. A megismeréstudomány ún. klasszikus architektúrája (amely magában foglalja az ún. szekvenciális utasításvégrehajtást) például a következőképpen jelenik meg a kognitív pszichológiában:
      "Hogyan képzeli el az információfeldolgozást ez a klasszikus felfogás? Fontos mozzanat, hogy ez a pszichológia magát az embert kezdi el információfeldolgozó lényként értelmezni. [...]
      Az alapvető kísérleti helyzet a következő valós életbeli eseménysort képezte le. Megy a pilóta és jönnek szemben a németek a Csatorna fölött. Vajon képes-e az ember egyszerre irányítani a gépágyút a repülőn, az egyik fülén hallgatni a repülésirányítókat, a másikon pedig hallgatni mondjuk a hajóról jövő üzeneteket? Vajon képes-e egyszerre két dolgot hallgatni és még ráadásul nézegetni a térképet is? Ez elég nehéz feladat. Kiderült, hogy nem vagyunk képesek erre. Az általános kísérleti tapasztalat azt mutatja, hogy - áttérve most már a békésebb világra, ahol ezt a koktélparti-problémaként szoktuk emlegetni - egyszerre csak egyetlen szövegre vagyunk képesek figyelni. Természetesen az ember gyorsan vándorolni is tud, egyszer ide figyel, egyszer oda. De most nem ez az érdekes, hanem az utasítást szigorúan követő személy. Ha, mondjuk, amit a jobb fülemen hallok, azt utána kell mondanom, akkor a bal fülemen hallott szövegről csak azt tudom: férfi volt-e vagy nő, hangosan beszélt-e vagy halkan, magas volt-e a hangja vagy mély. Ám még azt sem tudom, hogy franciául beszélt-e, vagy angolul. Semmit nem tudok a beszéd tartalmáról." (Pléh 2013: 82)
• nehéz az érdeklődés és a kiváncsiság felkeltése (és még nehezebb a fenntartása)
• türelmetlenség, egy idő után "kikapcsolás"; "az azonnali szükségletkielégítés világában élnek" (Simon Sinek 2017)
  • az interneten szinte mindent azonnal megkaphatnak, amire szükségük van (pl. elektronikus dokumentumok, filmek, online rendelések stb.)
  • rossz konfliktuskezelés és stressztűrés
    • megértés, türelem, tolerancia vs. türelmetlenség, ingerültség, agresszivitás

III. "A rossz nevelési stratégiák áldozatai" (Simon Sinek 2017)

• nyitottak, kedvesek, jószívűek, befogadóak és szeretnek játszani (a "homo ludens" nagyon erős bennük); nehezen fogadják el és követik a (feleslegesnek érzett) szabályokat
  Fontos megjegyeznünk, hogy itt _nem_ a szabályok mint olyanok elvetéséről, hanem ésszerű keretek közé szorításáról van szó (mint ahogy bármilyen _játék_ lényegét pontosan a felek által kölcsönösen elfogadott és tiszteletben tartott szabályok adják. "Az eredménycentrikusság, teljesítménycentrikusság, sikercentrikusság nem a sportból került át az életbe, ellenkezőleg: a piaci siker kategóriája formálja saját képére és hasonlatosságára a versenyjátékokat, és ezért kerül középpontjába a győzelem, a sikeresség. Hol van már az olimpiai mozgalom erkölcsi szabálya: a részvétel számít, nem a győzelem. Nem beszélve az ókori olimpiáról és általában minden versenyjátékról, melyeken a derekasan küzdő vesztes (aki a játékban megengedett erőszak folytán gyakran életét vesztette az összecsapásokban) kiemelt tiszteletben részesült, mivel a versenyjáték lényege nem a puszta győzelem, hanem a harci szellem, a harci erények bizonyítása volt. [...] [Ez azonban] ma elképzelhetetlen volna, mert tökéletesen összeilleszthetetlen a világ anyagi síkján aratott győzelem és siker kultuszával." (Szilágyi 2012: 54-55)
  • nehezen viselik el, ha tekintély-személyek (pl. tanárok) utasítják őket vmire
    • elutasítják a formális, merev szabályokat és kereteket (maguk szeretik eldönteni, mire van szükségük)
    • nagyra értékelik az egyén szabadságát, a formalitásmentes (informális), közvetlen környezetet (Klenovitsné 2011)
    • figyelmet és hitelességet igényelnek (Tari Annamária 2015a)
  • túlzott engedékenység vs. felelősségteljes szeretet, önismeretre nevelés; jutalmazás, dicséret, és fegyelmezés, a pozitív és negatív visszajelzések együttes használata; fegyelmezetlenség, öntörvényűség ("önfejűség"), illúziók és sérülékenység vs. fegyelem, tekintélytisztelet, reális önismeret és magabiztosság
    "A pozitív szempontú pedagógia [...] Legfontosabb célja az iskoláskorúak kompetenciájának fejlesztése. A kompetencia az egyéni és társas készségek használatának hatékonyságát jelöli különféle problémák megoldására késztető helyzetekben. [...] Serdülőkorban különösen megnő a jelentősége az alkalmazkodásnak. [...] A cél tehát nem az, hogy a serdülő ebben a kritikus átmeneti időszakban problémamentes legyen, hanem hogy képes legyen megbirkózni problémáival." (Hamvai-Pikó 2008: 72)
    "Amerikából kiindulva egy ideje nálunk is mindenki azt hajtogatja, hogy a pozitív gondolkodás, az a megoldás! A pozitív gondolkodás fogalma eredetileg egy ősi buddhista hagyomány nyomán jött létre. Arról van szó, hogy a buddhizmus lelki gyakorlatai közé tartozik a bomló tetemek nézegetése is, hogy a ember megértse a fizikai múlandóságot. [...] nem arról van szó, hogy a negatív élményeinket, a keserveinket, a bánatainkat hazudjuk el pozitívnak. Arról van szó, hogy fogadjuk el ezeket olyan negatívnak, olyan ijesztőnek, olyan rémisztőnek, amilyenek a valóságban, de ha van bennük valami pozitív, akkor azt vegyük észre." (Popper 2010: 46-47)
    "Naygon sok nevelési csődöt láttam, amelynek semmi más oka nem volt, mint az, hogy nem szabtak határt annak, hogy meddig lehet visszaélni egy másik ember szelídségével, elfogadásával. Ilyenkor a gyerek elkezd provokálni, mert attól szorong a legjobban, hogy milyen az a felnőtt, akit ő, a kölyök, ugráltathat. Hát milyen biztonságot ad egy ilyen szülő? Semmilyet! [...] tudatosan, tudattalanul mindenki provokálja a partnerét, hogy meddig mehet el, meddig élhet vissza a toleranciájával. Ha sohase szabnak határt, akkor nagy baj lesz. Akkor lesz nagy baj.
    [...] A pszichológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy egy normaelfogadás létrejöttéhez, vagyis hogy nevelhető legyen egy gyerek, befolyásolható legyen egy partner -- nem fog tetszeni, amit mondok --, kettős érzelmi függés kell. A szeretetnek és a félelemnek az együttes jelenléte az emberi kapcsolatban.
    [...] Tudom, hogy minden ember feltétel nélküli szeretetre vágyik, de aki ezt megkapja, az belezüllik. Ezért a véleményemért nagyon szoktak haragudni rám bizonyos lírai beállítottságú emberek, főleg nők, de férfiak is. Márpedig csak szeretettel nem lehet hatást elérni! Egy nagyon nagy tekintély áll mögöttem, aki ezt bizonyítja -- úgy hívják, hogy Jóisten. Nem sikerült neki sem. Nem tudta az emberiséget morális úton tartani istenfélelem, büntetés, kegyetlen szigor nélkül. Mert ezek is kellenek. [...] Nem lehet nevelni félelem és követelés nélkül, nem lehet együtt élni valakivel, ha nincs benne a kapcsolatban az a motívum is, hogy elveszíthetem a másikat. Feltételek kellenek. Ezt pedig nagyon nem szeretik az emberek, mert bennük van az infantilis vágy, hogy feltétel nélkül fogadják el őket. Ez azonban irreális. Nincs ilyen. Még egy új tanárt is finomabban vagy durvábban provokál az osztály, hogy meddig lehet visszaélni a türelmével, a toleranciájával, és mikor mondja azt, hogy elég. Akkor be tudják illeszteni a kapcsolati rendszerükbe. E nélkül nem." (Popper i.m. 49-51)
• erőfeszítések lehetőség szerinti kerülése, a könnyebb ("királyi") út keresése (vö. Robert Sheckley: Valamit semmiért; a "vonzás törvénye", Rhonda Byrne)
  "[...] csökkent az erőfeszítések szeretete és a kitartás nem szívesen vállalt érzelmi élmény. Úgy tűnik, hogy világszerte az erőfeszítések szeretetét valahogy nem tudták átadni a szülők, ez az érzelmi muníció nem ment át. Pedig ma egy sokkal keményebb világban kell, hogy helytálljanak, mint annak idején a felmenőiknek." (Tari Annamária 2018)
  • példaképek, ideálok; értékek; vonzó rövid és hosszú távú célok
  • kitartás, küzdelem, erőfeszítések és nehézségek vállalása egy (hosszú távú) cél érdekében
    • azonnali vs. halasztott, jövőbeli szükségletkielégítés
• általános motiválatlanság; "mának élés"; a céltudatosság hiánya, "bolyongás az életcélok között" (vö. Z generáció az oktatásban, Tari Annamária 2015a)
  "Srácok, azt csináljátok, amit szerettek, legyetek nyitottak a külvilág felé!" (Dablty alias Trunk Tamás blogger, influencer, sneakerhead, DIP 2017)
  • munkahelyválasztás és elhelyezkedés problémái; kapunyitási pánik, halasztott gyerekkor (vö. Digitális generációk a munkában; Tari Annamária 2018)
    "A mai közösség hétköznapját fokozódó mértékben jellemzi egy olyan tulajdonság, amelynek egyes vonásai közösek a játékéval és amelyben talán egyesek a modern kultúra gazdag játéktartalmát vélik felfedezni. Ezt a tulajdonságot legtalálóbban puerilizmusnak nevezzük, olyan kifejezéssel, amely a pubertás előtti fejlődési szakaszban illik az emberre, tehát a gyermetegség és az ifjúi kiegyensúlyozatlanság közti állapotot fejezi ki." (Huizinga 1938/1992: 12-13)
  • világos (élet)célok hiánya; könnyen érthető és vonzó ("érdekes") jövőkép, vízió szükségessége
    "Egy kis entertainment faktort bele kell vinni, hogy érezzük a miértet, azt, hogy van egy ok. Ha pedig egy cégről beszélünk, ahol egyszer dolgozni fogunk, akkor érezzük a víziót, és mi is képviseljük. Ha egy üzenet jól át van adva és számunkra érdekessé van téve, akkor egy politikus és egy zenész is lehet ugyanolyan hiteles." (Dablty alias Trunk Tamás blogger, influencer, sneakerhead, DIP 2017)
• törekvés a személyes karrierre és sikerre; "szeretnének rendkívüliek lenni" (vö. az Y generáció és a munkavállalás, Simon Sinek 2017)
  • magas elvárások (érdekes munka, jó munkahelyi környezet és légkör, megfelelő fizetés, normális munkaidő és munkahelyi terhelés stb.)
    • individualizmus és érdekvezéreltség
    • alacsony lojalitás a munkahely iránt; munkahelyek gyakori változtatása
  • végzés után rendszerint profitorientált (nagy)vállalati környezetbe kerülnek, amely rendszerint nem sokat törődik a "generációs különbségekkel"
    • a valósággal való szembesülés komoly pszichés problémákat okozhat (pl. alacsony önértékelés és önbecsülés, önbizalomhiány, szorongás és depresszió stb.)

IV. A tudás presztízse; kognitív és metakognitív képességek

• pragmatikus, gyakorlatorientált szemlélet; elsősorban a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható, praktikus ismereteket érzik fontosnak (vö. "Miért van erre nekem szükségem?")
  • feleslegesnek érzik, hogy a gyakorlatban közvetlenül nem hasznosítható dolgokkal foglalkozzanak; maguk szeretnék eldönteni, mit kellene tanulniuk
  • általános műveltségük meglehetősen felületes, egyes esetekben hiányos
• az elméleti (vagy annak tekintett) tudás megítélése meglehetősen rossz
  • eredmény: a lexikális ismeretek, a megfelelő szintű alaptudás, a szükséges háttértudás hiányosságai, egyes esetekben elégtelensége
    • az ismeretek megtanulásának, memorizálásának szükségessége
      "Új, hosszú távú emlékek tárolásakor nem korlátozzuk szellemi képességeinket, inkább megerősítjük őket. Memóriánk minden egyes bővítésével együtt jár intelligenciánk növekedése. A világháló a személyes memória kényelmes és vonzó kiegészítése, de amikor az internetet ez utóbbi helyettesítésére kezdjük el használni, és megkerüljük a konszolidálás belső folyamatait, fennáll annak a veszélye, hogy elménk gazdagságát korlátozzuk." (Carr 2014: 245)
  • esetenként nem megfelelő szintű az absztrakciós készség (a kognitív sémák rengeteg konkrét eset, példa stb. absztrakciói, lényegében ezeket az eseteket rendszerező mentális struktúrák)
    • lehetőleg minél több konkrét (egyszerű, "gyakorlati") példára van szükségük a megértéshez
    • hasznos a kapcsolatok és az összefüggések képi, vizuális megjelenítése (szemléltetése, illusztrálása stb.)
  • nehezen követik a hosszabb indoklásokat, levezetéseket stb.; nem érdeklik őket az elméletek és a "mélyebb" összefüggések
  • hosszabb szövegek olvasása, megértése és feldolgozása rendszerint nehézséget okoz
    • a "néhány szavas" kommunikáció előnyben részesítése
    • diszkrét és verbális információk (szövegek, számok, képletek stb.) helyett a multimediális információk (képek, videók, grafikonok stb.) preferálása
    • egy téma logikus felépítése, egy gondolatkör kifejtése, az "egymásnak feszülő" érvek és gondolatmenetek követése és ütköztetése sokszor nehezen megy
• tájékozódás és információszerzés; információs kompetenciák
  • információ szerzése az internetes keresők (Google) segítségével
    • a bőség zavara: sokszor már nem is az a fő probléma, hogy nincs valamiről információnk, hanem az, hogy túl sok van belőle (vö. Szent-Györgyi Albert mondásával a könyvtárról)
    • a hitelesség problémája: az internetes források egy része sokszor mást állít, mint a másik
  • gyors, közvetlen és (sokszor végletesen) leegyszerűsített információcsere
    • a gyors és felületes, sokszor pontatlan információszerzést preferálják a tudás logikus, rendszerezett átadásával és feldolgozásával szemben; nehezen dolgozzák fel azt, amit nem lehet néhány mondatban, tömören megfogalmazni, emiatt sokszor türelmetlenek
      • törekvés az egyszerűségre és világosságra (amit néhány mondatban nem lehet elmondani, nem biztos, hogy átmegy)
  • kritikai képesség ("kételkedés") hiányosságai
    • "hagyományos" tekintély-személyek (szülők, tanárok stb.) véleményének megkérdőjelezése, ill. fenntartásokkal való fogadása
    • a Neten talált információkat hajlamosak kritika nélkül elfogadni, "készpénznek venni"; inkább hajlanak a "tömegek bölcsességének" elfogadására (vö. "40 milliárd légy nem tévedhet"; Böhöm Baki, Dr. House VI. évad)
• kognitív képességek változása
  • szöveges ("textuális") befogadóképesség csökkenése
    • szükség lenne minél több könyv olvasására, hogy megfelelően fejlődjenek a (kulturális szempontból létfontosságú) verbális képességek (pl. nyelvi tudás, szövegértés, "értő olvasás", fogalmazási képességek stb.)
    • a digitális média (képek, videók stb.) eltúlzott használata fokozatosan "leszoktat" az írásbeliségről
      A digitális oktatás célja az IKT teljes eszköztárának hasznosítása a hatékony tanítás (és tanulás) érdekében. Azonban egyre több tapasztalatunk van arról, hogy a számítógépek túlzott használata a tanítás során (és otthoni tanuláskor) sok esetben inkább rontja, mint javítja az eredményeket a "hagyományos" tanítási és tanulási módszerekhez képest.
  • multimédia (audiovizuális, képi) információk preferálása a verbális információkkal szemben
• tanulási attitűdök változása; metakognitív képességek
  • más generációk véleménye és tudása felé meglehetősen zártak, egyes esetekben kifejezetten "immunisak" ("elérhetetlennek" tűnő generációk)
    "Sas István reklámpszichológus szerint szinte megszólíthatatlanok más generációk által a C (Connected) generáció tagjai, akik már az internet és a közösségi hálózatok világában szocializálódtak. A megoldást abban látja a szakember a fiatalok megszólítására, ha egy olyan „nagykövet” közvetíti feléjük üzeneteinket, aki közülük való, akit hitelesnek tekintenek." (DIP 2017)
    "Trunk Tamás blogger, influencer, sneakerhead [...] szerint érdemes figyelni az influencerek véleményére, nem épp az hat rájuk ugyanis, amit a többség hisz."
    • a perszuazív (meggyőző) kommunikáció rendkívül fontos szerepet játszhat a tanításban (vö. Fülekiné 2018)
  • megváltozott tanulási szokások; a hagyományos (frontális) oktatási formák hatékonysága meglehetősen alacsony
    [vö. a tanulás hagyományos formájával: az anyag elolvasása és megértése "lineáris" módon; a lényeg kijegyzetelése, (hierarchikus) vázlat, "tudástérkép" készítése; az anyag megtanulása, kiemelések és jegyzetek memorizálása; gyakorlás, mintapéldák alapján további feladatok megoldása; stb.]
    • releváns szövegek keresése és "gyorsolvasása"; a talált szövegek átfutása ("skimming")
    • asszociatív gondolkodás ("böngészés"), a szövegek közti kapcsolatok gyors áttekintése ("scanning")
    • szöveges tartalmak megértésének és memorizálásának nehézsége ("textuális befogadóképesség" csökkenése)
  • szeretnek közösen, egymással és egymástól tanulni (hálózati, "kollaboratív" tanulásra és tudásmegosztásra való hajlam)

Zárszó helyett...

A fiatal nemzedék kezdetben mindig az emberi képességek több (száz)ezer éves örökségének birtokában és a jelent illetően tiszta elmével indul ("tabula rasa"): utána azonban azzá lesz, amivé tesszük, amire neveljük. Az IKT pusztán az emberi elme, az emberi tudás és kultúra egy újabb ("exoszomatikus") eszköze, amely kiterjeszti a lehetőségeket, felgyorsítja és rendkívül intenzívvé teszi a folyamatokat. A mai kultúra elért eredményeinek és a benne meghatározó szerepet játszó IKT fenntartható fejlődését azonban csak a jövendő generációknak átadott tudás, és az ezáltal átörökített kultúra biztosíthatja.

Amikor a tudás és a kultúra átadásáról, továbbörökítéséről beszélünk a következő nemzedékek számára, a történelem során nem először szembesülünk válságjelenségekkel és konfliktusokkal. Legyen fülünk meghallani.

A történelem tanítása

Figyelj, népem, tanításomra, fordítsátok felém fületeket, amikor beszélek!
Mert példázatra nyitom számat, ősrégi titkokat akarok hirdetni.
Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk,
nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.
Intelmeket írt Jákób elé, tanítást adott Izráelnek, és megparancsolta őseinknek, hogy adják azokat tovább utódaiknak.
Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak,
hogy Istenbe vessék bizalmukat; ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait.
Ne legyenek olyanok, mint őseik, a dacos és lázadó nemzedék, az állhatatlan szívű nemzedék, amelynek lelke nem maradt hű Istenhez:
mint az íjjal fölfegyverzett efraimiak, akik meghátráltak az ütközet napján.
Nem tartották meg Isten szövetségét, nem akarták követni tanítását.
Elfelejtették nagy tetteit, csodáit, amelyeket látniuk engedett.

(78. zsoltár; Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája, 1990)

Irodalom- és forrásjegyzék

Beatnemzedék - Wikipédia.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Beatnemzed%C3%A9k (2019-04-01)

Bori Mária 2018. A serdülők és a lájk. Magyar Szó Online, 2018. március 5.
https://www.magyarszo.rs/hu/3619/mellekletek_uveggolyo/179553/A-serd%C3%BCl%C5%91k-%C3%A9s-a-l%C3%A1jk.htm (2018-02-26)

Carr, Nicholas 2014. Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A sekélyesek kora. Budapest: HVG K.

Csépe Valéria 2018. Intenció, implementáció, irányok – az új NAT.
https://kiadvany.suliszerviz.com/kiadvanyok/29-kiadvany-2018/1046-2018-prof-dr-csepe-valeria-intencio-implementacio-iranyok-az-uj-nat (2019-03-22)

[DIP 2017] A Youth Hungary Konferencia is az Y és Z generáció körül forgott. Digitális Immunerősítő Program, 2017. december 12.
http://www.mydip.xyz/hirek/a-youth-hungary-konferencia-is-az-y-es-z-generacio-korul-forgott (2019-03-31)

[DOS 2016] Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. A Kormány-előterjesztés melléklete. Digitális Jólét Program, 2016. június 30.
http://www.kormany.hu/download/0/cc/d0000/MDO.pdf (2019-04-01)

Fülekiné Joó Anikó 2018. Olvasás és közösségi interakció: a perszuazív kommunikáció hatása általános és középiskolás fiútanulók olvasási attitűdjére. [Doktori (PhD) értekezés] Debrecen: Debreceni Egyetem.

Generációs marketing. Wikipédia.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gener%C3%A1ci%C3%B3s_marketing (2018-02-03)

Hamvai Csaba; Pikó Bettina 2008. Pozitív pszichológiai szempontok az iskola világában: a pozitív pszichológia kihívásai. Magyar Pedagógia 108. évf. (2008) 1. szám, 71-92.

Hippi - Wikipédia.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hippi (2019-04-01)

Huizinga, Johan 1938/1992. A mai kultúra játékelemei. Iskolakultúra 2. évf. (1992) 8. sz. 7-16.

Klenovitsné Zóka Tünde 2011. Digitális nemzedék. Megváltozott pedagóguskompetenciák.
http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/digitalis_nemzedek/index.html, (2019-03-31)

Larry D. Rosen 2010. Welcome to the iGeneration! | Psychology Today
https://www.psychologytoday.com/au/blog/rewired-the-psychology-technology/201003/welcome-the-igeneration (2019-02-18)

Lehmann Miklós 2017. A digitális elme.
http://www.lehmann.hu/digitaliselme/ (2019-03-14)

Mezei M. Katalin 2016. A harmónia egyetlen titka: szeresd azt a nőt, akit reggelenként a tükörben látsz Interjú Tari Annamáriával.
https://femina.hu/terasz/vampircsokra_varva_interju_tari_annamariaval/ (2019-04-02)

[Modern Iskola 2015] Hogyan bánjunk a Z generáció tagjaival? - Modern Iskola.
https://moderniskola.hu/2015/03/hogyan-banjunk-a-z-generacio-tagjaival/ (2019-03-15)

Molnár Pál; Póczos Valéria 2013. Hálózatosodás és tanulás hálózati környezetben. Budapest: ELTE.
http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/HalozatosodasEsTanulasHalozatiKornyezetben/index.html (2019-03-14)

21. századi készségek. 8. fejezet - A hálózati részvételhez szükséges kompetenciák.
http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/HalozatosodasEsTanulasHalozatiKornyezetben/ch08s02.html (2019-03-22)

Pléh Csaba 2013. A megismeréstudomány alapjai. Az embertől a gépig és vissza. Budapest: TypoTex K. (Test és lélek)

Popper Péter 2010. Lélekrágcsálók: a szorongás, a félelem és a pánik. In: Popper Péter 2010. Lélekrágcsálók. Válogatás Popper Péter legjobb előadásaiból. Budapest: Kulcslyuk K. 31-61

Sinek, Simon 2017. Mi a baj az Y-generációval?
https://www.youtube.com/watch?v=h4EWxAaz0Fg (2019-04-01)

Szilágyi Ákos 2012. Sportvallás. Korunk 23. évf. (2012) 6. sz. 48-60.

Tanárblog - 21. századi iskola - tartalom.
http://tanarblog.hu/cikk/21.-szazadi-iskola-tartalom (2019-03-22)

Tari Annamária 2015a. Z generáció az oktatásban. Változó személyiségjellemzők és változó igények. Előadás „A Z generációval való együttműködés kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon” c. konferencián (SZIE GTK Társadalomtudományi és Tanárképző Intézete, Gödöllő, 2015. március 13.)
https://docplayer.hu/5989066-Z-generacio-az-oktatasban-valtozo-szemelyisegjellemzok-es-valtozo-igenyek.html (2019-03-15)
https://moderniskola.hu/2015/03/hogyan-banjunk-a-z-generacio-tagjaival/ (2019-03-15)

Tari Annamária 2015b. Az Y és Z generáció tanulási metódusai. Előadás a VIII. Nemzetközi Médiakonferencián. (Balatonalmádi, 2015.09.29-10.01.)
http://www.gyermekmento.hu/gyermekmento/konferenciak/mediakonferencia/2015/almadi2015.ppt (2019-03-14)
https://www.youtube.com/watch?v=zQFkYzKx710 (2019-04-01)

Tari Annamária 2015c. #yz Generációk online. Klinikai pszichológiai és társadalom-lélektani szempontok az Információs Korban. Budapest: Tericum K.

Tari Annamária 2018. Generációk és változások... Digitális generációk a munkában. Motivációs lehetőségek.
Előadás a Szakmai utánpótlás és képzés - honnan és hogyan? c. rendezvényen. (Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, Budapest, 2018.05.17.)
http://tmte.hu/_userfiles_/tmte/KGY70_Tari_eloadas_20180517.pdf (2019-04-01)

Twenge, Jean M. 2018. iGeneráció. Akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek. Budapest: Édesvíz K.

Ujhelyi Adrienn 2015. Az internet mint szocializációs közeg. In: Kósa Éva (szerk.) 2015. Médiaszocializáció. Budapest: Wolters Kluwer. 153-178.

Vitéz Ferenc 2005. A dolgok képe mögött. Esztétikai feljegyzések. Debrecen: Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola.