E-learning

Tartalom, témakörök

  1. A digitális oktatás és az e-learning fogalma.
  2. Elektronikus tanulási környezetek.

1. A digitális oktatás és az e-learning

Az e-learning általánosan megfogalmazva digitális technológiákkal támogatott tanulást, ill. tanítást jelent. Az e-learning egyrészt segítheti az önálló tanulást (ez szervezett oktatás esetén megvalósulhat pl. távoktatási vagy "levelező" formában), másrészt szervesen beépülhet a jelenléti formában megvalósuló oktatásba (ilyenkor beszélhetünk digitális oktatásról). Emellett lehetséges az e-learning módszereinek és a "hagyományos" oktatási módszereknek az együttes, vegyes vagy "kevert" alkalmazása is (ún. blended learning).

Az Európai Unió e-learning meghatározása kiemeli a korszerű IT fejlődésének két meghatározó elemét, a multimédiát és az internetet (ezen belül értelemszerűen a webet mint napjaink leginkább használt kommunikációs közegét).

Az e-learning a korszerű multimédia-technológiák és az internet alkalmazása az oktatás minőségének javítása érdekében, elősegítve az információforrásokhoz való hozzáférést, az információcserét és az együttműködést. (Nagy 2013: 273)

A web az elérhető (és kereshető) információforrások mellett az elektronikus tananyagok, ill. az ezeket is magukba foglaló elektronikus tanulási környezetek legfontosabb közege. E-learning alkalmazása esetén az információcsere a tanárok és a tanulók között, valamint a tanulók együttműködése ("kollaborációja") a tanulás során szintén a webes kommunikációs csatornákon keresztül valósulhat meg a legegyszerűbben.

A XXI. században az oktatás már alapvetően tanulóközpontú, az egyéni képességekre és a felfedezéses tanulásra építő oktatási környezet, amely nemcsak hatékony, hanem népszerű is az egész világon. Népszerűségét a gyors információáramlás segíti, melynek alapja az infokommunikációs eszközök (IKT) elterjedése és a digitális írástudás fejlődése. Az oktatási környezet kialakítását segítik elő az elektronikus tanulási környezetek, melyek már több mint 20 éve bizonyítják nélkülözhetetlen szerepüket, mind a vállalati, köz-, felső- és felnőttoktatásban. (Nagy 2013: 272)

A tanítási-tanulási folyamat eredményességéhez és hatékonyságához, ezen belül a tanulók maximális teljesítményének eléréséhez számos feltétel egyidejű teljesülése szükséges. Digitális oktatás, ill. e-learning esetében a "tanulóközpontú, az egyéni képességekre és a felfedezéses tanulásra építő oktatási környezet" csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulók megfelelően képzettek ("kompetensek") és motiváltak. A digitális oktatás, ill. az e-learning eredményességében ennek megfelelően központi szerepet játszik

Ahhoz, hogy a tanulás örömet okozzon, és kialakulhasson az önálló tanulás szükséglete, hosszú (és rögös) út vezet. Ezt fejezi ki az, amit egyébként az élsportolók (matematikusok, zenészek, sakkmesterek stb.) tökéletesen tudnak: "Nincs királyi út", vagy egy latin mondással kifejezve: "Per aspera ad astra" (kb. rögös az út a csillagokig).

Az oktatás hatékonyságának a növelése rendkívül divatos téma. Ennek érdekében az elmúlt évtizedekben számos pedagógiai elméletet, ill. módszertant dolgoztak ki, amelyek szinte minden esetben a tanulók önálló ismeretszerzésére építenek. Ezek közül emeljünk ki néhány hasznos gondolatot, amelyek hozzájárulhatnak az e-learning segítségével történő tanuláshoz:

A fenti gondolatokban közös, hogy az önálló tanulás alapja egy saját jegyzet kialakítása. Ha ez nem "copy-paste" elven készül, hanem az anyag megértésén és értelmezésén keresztül, akkor a jegyzet egyfajta "háttérmemóriaként" tükrözni fogja a tanulók által elsajátított tudást. Azonban alapvető kérdés, hogy a jegyzet milyen formában készüljön el. A "hagyományos", papír alapú jegyzetek mellett (vagy helyett) számos elektronikus forma is szóba jöhet; például felmerülhet dokumentumok (docx), prezentációk (pptx), vagy weblapok (html) létrehozása (ezen belül a "manuális" kódolás, HTML szerkesztők vagy CMS rendszerek használata, wikik létrehozása stb. egyaránt szóba jöhet), az IT fejlődésével egyre gyakoribb olyan számítógépek (pl. tabletek) használata, amelyekre egy elektronikus "ceruzával" írni lehet stb.


2. Elektronikus tanulási környezetek

Számos elektronikus tanulási környezet (Learning Management System, LMS; magyarul tanulásmenedzsment rendszer, vagy tanulásmenedzselő rendszer) létezik. Ha ki akarjuk emelni, hogy az LMS rendszer rendelkezik az elektronikus tanulás (e-learning, digitális oktatás stb.) teljes folyamatát támogató funkciókkal, szokás integrált elektronikus tanulási környezetről is beszélni.

A legismertebb LMS rendszerek közül említsük meg például a Moodle és az ILIAS rendszereket. Ezeknek a rendszereknek az általános célja, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásokkal minél hatékonyabban támogassák a tanulók önálló ismeretszerzését. Ennek érdekében meghatározott alapfunkciókkal, ill. tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek közül emeljük ki a következőket:

  1. webes elérhetőség, böngésző alapú kommunikáció
  2. interaktív elektronikus tananyagok szolgáltatása
  3. a tanulási folyamat követése és irányítása
  4. a tanulók és a kurzusok adminisztrálása

(1) webes elérhetőség, böngésző alapú kommunikáció


(2) interaktív elektronikus tananyagok szolgáltatása; a tananyagokat tartalmazó adatbázis, ill. tudásbázis kezelése

A tananyag moduláris felépítésének alapja egyrészt az egyes modulokat alkotó tartalmi objektumok kialakítása, másrészt ezek összekapcsolása, ún. tartalomcsomagok felépítése.

Az alábbiakban a SCORM (Sharable Content Object Reference Model) szabványban használt terminológiát vesszük alapul. Ebben érdemes kiemelni a következő fogalmakat (vö. Tóth 2008: 97-103):
– A megosztható tartalomobjektumok neve SCO (Sharable Content Object), ezek szokásos megvalósítása egy vagy több weblap. Ezek megfelelnek a készülő elektronikus tananyag moduljainak.
– A tartalomobjektumokhoz kapcsolható médiaobjektumok összefoglaló neve 'asset', amely kb. megfeleltethető egy mappának, amely különböző médiaállományokat tartalmaz (pl. képek, videoállományok stb.). Ezek megoszthatók a különböző tartalomobjektumok között.
– A tartalomobjektumok és médiaobjektumok együttesen egy tartalomcsomagot alkotnak, amely megfelel az elektronikus tananyagnak. A tartalomcsomagokat leíró ún. tartalomegyesítő modell neve CAM (Content Aggregation Model).

A tartalmi objektumoknak, és ezek kapcsolatrendszerének meg kell felelni a következő elvárásoknak:


(3) a tanulási folyamat követése és irányítása


(4) a tanulók és a kurzusok adminisztrálása

(5) hatékony kommunikáció lehetővé tétele a tanárok és tanulók között


Irodalomjegyzék

Benedek András (szerk.) 2008. Digitális pedagógia. Budapest: Typotex.

Benedek András (szerk.) 2013. Digitális pedagógia 2.0. Budapest: Typotex.

Nagy Gábor Zsolt 2013. Elektronikus tanulási környezetek használata az oktatásban. In: Benedek András (szerk.) 2013. 272-311.

Tóth András 2008. Integrált elektronikus tanulási környezet. In: Benedek András (szerk.) 2008. 95-125.

ILIAS. Wikipedia.
ILIAS, 2023-02-21.

Moodle. Wikipédia.
Moodle, 2023-02-21.


Boda István, 2023.