Konrad Zuse 1938-ban (otthon, szülei lakásának nappali szobájában) építette Z1 néven az első szabadon programozható számítógépet, amely kettes számrendszerben, lebegőpontos ábrázolású számokkal működött. Az adatbevitelre billentyűzet szolgált, az adatkivitel pedig ugyancsak kettes számrendszerben egy világító tábla (fénymátrix) segítségével valósult meg.
(Breuer 1995: 22)
A Z1 szabadon programozható volt lyukkártyán és lyukkártyaolvasón keresztül. A számítógép az utasításokat csak a lyukkártyaolvasóról való beolvasás után hajtotta végre, azaz a programot nem töltötte be teljes egészében a számítógép memóriájába. A számítógép a második világháborúban megsemmisült. Zuse később azt nyilatkozta, hogy "vékony fémszalagokat", üvegtányérokat és egyéb alapanyagokat használt a számítógép megépítésekor, kereskedelemben kapható relék (jelfogók) nem voltak a gépben. Az 1 Hz frekvenciájú órajelet egy villanymotor szolgáltatta.
(Z1 (computer) - Wikipedia)