Az egyik legismertebb korai számoló gépezetet nem kisebb személyiség, mint a francia Blaise Pascal (1623–1662) készítette. A feljegyzések szerint a szerkezet prototípusa 1642 és 1644 között készült el. A gépből – amelyet később "pascalin[e]"-nak neveztek – több példány is készült, ezekből néhányat különböző múzeumokban ma is láthatunk.
A zseniális konstruktőr "számolódoboza" összeadások és kivonások elvégzésére alkalmas mechanikai szerkezet volt. Pascal a tizesátvitelt fogaskerekekkel és tengelyekkel oldotta meg: ha az egyik helyiérték kereke a 9-es állásból a 0-ba fordul, akkor a következő nagyobb helyiérték kerekét egy foggal elfordítja. A fogaskerekek tízfogúak, az egyes fogak egy-egy számjegynek feleltek meg 0-tól 9-ig.
Minden helyiértéknek megfelel egy ilyen fogaskerék (Egyes fennmaradt gépeken hat-, másokon nyolcjegyű számokat lehet a géppel összeadni). Ha a legkisebb helyiérték fogaskerekét egy foggal (36°-kal) elfordítjuk, az a mozgásiránytól függően 1 hozzáadását vagy levonását jelenti a gépben éppen látható számból. Az egyik kerék egy teljes körülfordulása egy külön fog segítségével a következő helyiértéknek megfelelő fogaskereket egy számjeggyel elforgatta (hasonló megoldás látható pl. a jelenleg is még használt mechanikus villanyórákban, gázórákban, kilométerórákban stb.).
Mérföldkövek a mechanikus számológépek történetében:– Blaise Pascal mechanikus számológépe (1642) [az (A-B) kivonáshoz B tízes komplemensét kell képezni (999999-re ki kell egészíteni B-t és egyet hozzáadni), majd ezt hozzáadni A-hoz, és a hetedik számjegyre történő átvitelt el kell hanyagolni]
– Gottfried Wilhelm Leibniz mechanikus számológépe (1672) a szorzás elvégzéséhez Leibniz ún. bordáshengert használt, amelyben a rovátkák egyre szélesebbek voltak (a legkeskenyebb a 9-nek, a legszélesebb az 1-nek felelt meg), így a szorzandót reprezentáló fogaskerék vízszintes mozgatásával be lehetett állítani, hogy a bordáshenger (a szorzó) egy körbeforgatásakor a szorzandó fogaskerék hány foggal forduljon el; így ha egy kar segítségével a bordáshengert éppen annyiszor forgatjuk meg, amennyi a szorzó értéke, a szorzandó elfordulásainak összes száma éppen a szorzatot eredményezi]
– Joseph Marie Jacquard mechanikus szövőgépe (1820)
– növekvő igény matematikai táblázatok (manuális) készítésére "emberi komputerek" segítségével
– Charles Babbage gépei:
• Difference Engine (differenciagép; 1822); • Analytical Engine (analitikus gép; 1834).– Herman Hollerith lyukkártya-feldolgozó gépe (1886)