A 19. században kezdődött információs és kommunikációs forradalom másfél évszázad alatt számos különös készüléket eredményezett; ezek mélyrehatóan változtatták meg a modern ember információs környezetét, átformálva ezzel a társadalmat is. A 21. század elején kétségtelennek tűnik, hogy a legjelentősebb változást e téren - a 20. században - a televízió megjelenése okozta.
A televíziós varázslat a második világháborút követő évtizedekben hódította meg a világot: létrejött az elektronikus médiumok új információs galaxisa, a "McLuhan-galaxis".
1996-ban, a 20. század utolsó évtizedében Castells így összegezte az akkorra kialakult helyzetet: "Ma már aligha vitatható, hogy néhány évvel megjelenése után a televízió egyrészt társadalmaink kulturális epicentrumává vált; másrészt pedig a kommunikáció televíziós modalitása olyan alapvetően új médiumnak bizonyult, amelyet csábító természete, a valóság érzéki szimulációja, valamint a legkisebb pszichológiai erőfeszítéssel befogadható üzenetek közvetítése jellemez. Az elmúlt három évtized során világszerte kommunikációs robbanás következett be a televízió vezetésével."
(Castells, M. 2005. A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat - Infonia, Budapest, 439.; idézi Komenczi 2011: 4.3.23)
A 21. század elejének televíziója nem azonos a kezdetek – a múlt század 50-es, 60-as, 70-es éveinek – televíziójával. A közönség szegmentálódott, a csatornák száma megsokszorozódott, a programok diverzifikálódtak, a kereskedelmi csatornák kommersz jellege felerősödött, az adások minősége és a kapcsolt szolgáltatások megsokszorozódtak.