Az információs társadalom; digitális kultúra

Tudatos médiahasználatra törekvés

Az információs társadalomban fokozatosan kialakuló digitális kultúra két rendkívül fontos következménye:

• különböző társadalmi generációk^⇒ megkülönböztetése, elsősorban az IKT-hez való jellegzetes viszonyulás alapján
• az IKT "sötét oldalának"^⇒ megjelenése és egyre fokozódó veszélyei

Az IKT "sötét oldalának" veszélyessége szükségessé teszi, hogy a fiatal generációkat felkészítsük ezekre, és a jövendő nemzedékeket egyúttal tudatos médiahasználatra neveljük.
("Praemonitus, praemunitus": Akit figyelmeztettek, fel is készítettek, vö. Rafael Sabatini: Blood kapitány viszontagságai, Kolozsvár: Dacia K. 1970, 280.)

---

A gyerekekre leselkedő veszélyek szimbolikus leírása a klasszikus mesék egyik legfontosabb feladata. Részletek Bruno Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek c. könyvéből (Budapest: Gondolat K. 1988.):

Jancsit és Juliskát akaratuk ellenére taszították ki a külvilágba; Piroska szívesen indul el otthonról. Nem fél a külvilágtól, ellenkezőleg: felismeri annak szépségét; de éppen ebben rejlik a veszély. Ha a külvilág az otthon és a kötelességek rovására túlságosan is vonzóvá válik, arra indíthatja az egyént, hogy viselkedését ismét az örömelvnek rendelje alá, holott – úgy tűnik – Piroska szülei tanácsainak hatására már feladta az örömelvet a valóságelv kedvéért – pedig ez a visszatérés veszélyes helyzeteket, találkozásokat teremthet. (237)
Azt a nehéz helyzetet, amikor az egyén az örömelv és a valóságelv követése között habozik, pompásan ábrázolja a mesének az a jelenete, amikor a farkas azt mondja Piroskának: " Nézd csak, Piroska, mennyi szép virág virít körülöttünk! Én a helyedben bizony szednék egy szép csokrot a nagymamámnak! Piroska szétnézett: valóban, a fák alja tele volt szebbnél szebb erdei virágokkal, a lombok közt meg úgy csicseregtek a madarak, hogy öröm volt hallgatni." A konfliktus – valaki mást szeretne tenni, mint amit tennie kell – azonos azzal, amelyre Piroskát már a mese elején figyelmeztette az anyja, amikor a lelkére kötötte: "Aztán szépen, rendesen menj, ne szaladgálj le az útról [...] Ha pedig odaérsz, ne bámészkodj összevissza a szobában; az legyen az első dolgod, hogy illedelmesen jó reggelt kívánj!" Piroska anyja tehát tisztában van vele: Piroska hajlamos rá, hogy letérjen a járt útról, és hogy "összevissza bámészkodjék", azaz a felnőttek titkai után kutasson. (237-238)

---

Piroska tehát olyan gyermek, aki nagyon is szembekerült már a serdülőkor problémáival, de érzelmileg még nem érett meg rá, hogy úrrá legyen rajtuk [...] (238-239)
A Piroskát fenyegető veszély saját bimbózó szexualitása, melyhez érzelmileg még nem eléggé érett. Ha valaki lelkileg már elég érett rá, hogy szexuális tapasztalatokat szerezzen, az úrrá lesz a helyzeten, és e tapasztalatok segítik a fejlődésben. De az idő előtt ébredő szexualitás hatásában regresszív: felébreszti bennünk mindazt, ami primitív, és azzal fenyeget, hogy elnyel bennünket. (241)

---

Piroska alakja mindenki számára vonzó: erényes ugyan, de azért kísértésbe esik, története azzal a tanulsággal szolgál, hogy bármilyen szép dolognak tűnjék is, ha az ember mindenkiről jó szándékot feltételez, e jóhiszeműség azzal a veszéllyel jár, hogy tőrbe csalnak bennünket. Ha nem lenne bennünk valami, ami vonzódik a nagy, gonosz farkashoz, akkor nem lenne hatalma fölöttünk. Ezért igen fontos ugyan, hogy megértsük, milyen is a farkas voltaképpen, de még ennél is fontosabb, hogy kiderítsük, mi teszi vonzóvá a mi számunkra. Bármilyen rokonszenves tulajdonság is a naivitás, veszélyes dolog, ha valaki egész élete során naiv marad. (239-240)

A fentiekből látszik, hogy a klasszikus mesék a gyerekek nevelésének alapvető eszközei, mert nemcsak egy életre szóló útravalót adnak nekik, hanem felkészítik őket a rájuk leselkedő veszélyekre is.

---

Próbáljuk meg ezek után tömören összefoglalni a tudatos médiahasználat főbb összetevőit:

1. az elmerülés, a mértéktelenség elkerülése
2. biztonságos internethasználat
3. védelem a káros tartalmakkal szemben
4. óvatosságra nevelés a Netes kommunikáció során
5. segítségkérés

Tudatos médiahasználatra törekvés: az elmerülés, a mértéktelenség elkerülése

Az internet tele van kincsekkel, de mértéktelen használata könnyen magával ragadja, "beszippantja" a felhasználót (mint Piroskát a virágos rét, amikor szinte "elmerül" az erdei környezet és a virágok szépségében). Ha ez szokássá válik, könnyen internetfüggőség, ill. mobilfüggőség alakul ki, amikor "a telefonok hatására az ADHD, az OCD és egyéb pszichiátriai betegségek tünetei jelentkeznek rajtunk" (Larry Rosent idézi Price 2018: 136).

Előbbire példa egy olyan tanuló, aki képtelen fegyelmezni magát, és nem képes hosszabb időn keresztül figyelni a tanárra; utóbbira pedig egy olyan fiatal, aki minden szabad percében agresszív és rendszerint dallamtalan "zenét" hallgat elviselhetetlen hangerőn.

Néhány tipp ennek a hatásnak a mérséklésére:

• a tudatos médiahasználat kialakítása (NAT 2020) nagyon szépen hangzik, de 6-10 éves gyerekek esetében nem könnyű megvalósítani; íme néhány lehetőség:
  • közösen megnézett példákon keresztül meg lehet próbálni rávezetni a gyerekeket néhány gyakran előforduló veszélyre úgy, hogy mintegy "kézen fogjuk" őket és célzott kérdéseket teszünk fel nekik (Miért rossz / veszélyes ez ...? Mit tegyünk, ha ...? stb.)
    • "A számítógépezés és az internetezés alapelvei azonosak azokkal, amelyekről a tévézés kapcsán beszámoltam." (Ranschburg 2009: 176)
    • "Amikor csak lehetséges, nézzük együtt a televíziót gyerekeinkkel és beszéljük meg velük, amit láttunk! Segítsünk a gyerekeknek abban, hogy elgondolkozzanak a műsor tartalmán, a látott jellemeken, sőt a reklámokon, és számoljunk be saját véleményünkről, érzéseinkről is." (uo. 174)
    • "A televíziózást, amikor mód van rá, kapcsoljuk össze az olvasással! Óvodáskorú gyermekünknek, akik még nem tudnak olvasni, lehetőleg vásároljuk meg (vagy kölcsönözzük ki) azokat a képes- vagy mesekönzveket, amelyek a kedvelt tévétörténet alapján készültek – illetve fordítva: amelyekből a televíziós program létrejött." (uo. 175)
  • magasabb évfolyamokon óra közben, amikor egy ponton konkrét kérdésekre konkrét válaszokat lehet adni, meg lehet a gyerekeket kérni, hogy nézzenek utána a Neten a helyes válasznak
    (pl. mi volt a hét törpe neve? ki volt Pocahontas szerelme? ki tette fel és hogyan szólt az a találós kérdés, amit Oidipusznak meg kellett válaszolnia? ki mondta azt, hogy "engedjétek hozzám a gyerekeket"?; ki írta azt, hogy "Ember küzdj, és bízva bízzál"?; ki dobta le az első atombombát és mikor? mikor lőtték fel a Szputnyik műholdat? stb.)
• a médiahasználat intenzitása jelentősen csökkenthető, ha pl. 30-45 percenként szünetet tartunk (felállunk, mozgunk stb.), ill. naponta csak bizonyos időszakokra korlátozzuk az internet használatát
• a médiahasználat szüneteltetése; például tanóra, megbeszélés, beszélgetés, telefonálás, étkezés, vendégség stb. közben hagyjuk békén a telefont; alakítsunk ki egyfajta "telefonmentes övezetet" és telefonmentes időszakokat, pl. úgy, hogy az okostelefont elrakjuk egy nehezen hozzáférhető helyre (vö. Price 2018: 134-138)

Az ún. multitasking az információs társadalom mítosza. Amikor valaki látszólag egyszerre több dologgal foglalkozik ("száz dolgot csinál egyszerre"), akkor valójában csapong a különböző tevékenységek között, ezzel megosztja a figyelmét és lehetelenné teszi, hogy egy dologra koncentráljon.

Egy 2010-es vizsgálat szerint azok, "akik úgy gondolták magukról, hogy bravúrosan teljesítenek a multitasking terén, valójában a leggyengébb teljesítményt nyújtották. A magukat legjobbnak gondoló notórius multitaskerek több hibát ejtettek, kevesebbre emlékeztek, és hosszabb idő alatt oldották meg a koncentrációt igénylő feladatokat, mint akik úgy nyilatkoztak, hogy ritkán végeznek több feladatot párhuzamosan" (Taylor 2016: 126-127).

Tudatos médiahasználatra törekvés: biztonság

A gyerekeknek főként az ismert, biztonságos weboldalakat, ill. webszolgáltatásokat lenne szabad használni. (vö. "Aztán szépen, rendesen menj, ne szaladgálj le az útról" mondja az anyukája Piroskának; Piroska és a farkas)

• A fegyelem, a gyerekek számára felállított szabályok, valamint a számukra kijelölt korlátok és határok, még ha nem is értik őket teljesen, a gyerekek biztonságérzetét növelik. (vö. amikor útnak indul az erdőn keresztül, Piroskának az édesanyja elmondja, hogyan kell viselkednie)
• A "mindent megengedünk" attitűd, azaz ha nincsenek feltételek és határok, vagy ha a szabályokat következmények nélkül meg lehet szegni, csak elbizonytalanítja, összezavarja és neurotikussá teszi a gyerekeket (vö. Popper 2010: 49-51; Valliéres 2012: 97-100; Taylor 2016: 231-215).
• A szabályok legyenek
  1. világosak,
  2. egyszerűek,
  3. és minden körülmények között érvényesek,
  4. mi pedig képviseljük őket határozottan,
  5. hitelesen és következetesen!
  (Valliéres 2012: 98)
  • végül egy kiegészítő szabály (5+1):
    "Ne restelljük újra és újra emlékeztetni a gyerekeinket a betartandó szabályokra! Úgysem ússzuk meg... A gyerekek [ugyanis] gyakran megfeledkeznek róluk (a hosszú távú emlékezetük még nem elég fejlett), sokat segítünk nekik, ha nyugodtan és barátságosan figyelmeztetjük őket." (Valliéres 2012: 100).

Tudatos médiahasználatra törekvés: védelem, óvatosság, segítség

• védelem:
  Nem szabad a gyerekeket az életkoruknak nem megfelelő szexuális tartalmakkal terhelni senkinek és semmilyen formában. ("az idő előtt ébredő szexualitás hatásában regresszív", Bruno Bettelheim)
• óvatosság:
  Az ismeretlenekkel a gyerekeknek csak nagyon óvatosan szabad kommunikálni; a Ne állj szóba idegenekkel! nemcsak az utcán érvényes általános szabály. (vö. "a farkasok köztünk járnak")
  • "jobb félni, mint megijedni":
    "Idegen!" kiáltják a gyerekek és rámutatnak a behatolóra (Ovizsaru)
  • egy nehéz helyzetben "hallgatni arany":
    "A legjobb az lenne, ha egy szót sem szólnál." mondja Gandalf Pippinnek, amikor Gondor helytartójához mennek (A Gyűrűk ura)
• segítség:
  Ha baj van, a gyerekeknek azonnal segítséget kell kérni. (vö. "Ha veszélybe kerülsz, Picinke, ne állj le bőgni! Inkább kiabáld torkod szakadtából, hogy segítség, segítség, és fuss a tűztől, ahogy csak bírsz!", tanítja Kukucsmanó Picinkét, a kis manót; Kukucsmanó a tűzoltó)

A közösségi hálózatokat csak egy bizonyos kor felett szabad használni.

Például a Facebook esetén a regisztráció korhatára 13 év (vö. a "félelmetes tűzszerszámot", a gyufát Móni manó csak 10 éves korában kaphatja meg Pereputy papától; Kukucsmanó a tűzoltó).